Válasz:
"1. kép: Ferenc lotharingiai herceg -Mária Terézia férje- 1 krajcárosa (11,14
gr, 1/120 tallér). Bár nem látszik pontosan az évszám, valószínüleg 1763-ból
való (1765 augusztus 18-án özvegyült meg Mária Terézia).

2. kép: Mária Terézia 1 polturása É.H.:1270/b (1 és 1/2 krajcár = 16,70 gr,
1/80 tallér). 1763-as "S" azaz szomolnoki veret
Sajnos mindkettõ erõsen kopott állapotban van s ezen túlmenõen szakszerûtlen
tisztítás (savazás?) áldozata maximus"

Válasz: " Elöljáróban annyit, hogy az éremtípus mindenképpen magyar, így ha nem is Magyarországon készült, mint "hungarika" helyet kaphat magyar gyûjteményekben. 1896-os veret a mérete miatt sem lehet, mert azok tallérméretben készültek (kb. 45 mm) a sárkány lábai alatt feltüntetve az 1896 évszámot. Ezeket egyébként a millenneumi kiállításon a látogatók elõtt verték.

A magyar emlékérmeknek ez a jellegzetes típusa a XVII. század másodikfelében jelenik meg, az éremtípus kialakítása Roth Hermann Keresztély körmöci vésnök nevéhez fûzõdik. ".szellemi elõdjei az amulett hírnévre vergõdött mansfeldi tallérok voltak, sõt a körmöci veretek épen ezek
kiszorítására és pótlására készültek, .az elõlapi ábra egy nürnbergi érem György-ábrázolásával mutat szoros egyezést, míg a hátlap az olasz eredetû pápai érmek esetleges hatásának figyelembevételével, többé-kevésbé a körmöci mester alkotása. Ez a hátlapi kép egyébként szerencsésen egészíti ki az elõlap ábráját és nyomatékosan hozzájárul a Györgyérmek amulet jellegének kidomborításához." (Huszár: Szent György érmek, Bp. 1940. p.18) 1773-ban a
régi verõtöveket Körmöcbányáról Bécsbe szállították, így ott megszûnt ezeknek a népszerû érmeknek a verése. Az éremtípus viszont éppen népszerûsége okán tovább élt; különbözõ helyeken, Bécsben, Nürnbergben, Salzburgban, Budapesten és még sok más helyen éremvésõ intézetek, ötvösök, ékszerészek rengeteg változatban készítik és terjesztik. Nagyságban,
anyagban, az éremkép rajzában sokféle változat készült, a modern Györgyérmek azonban leginkább az elsõ körmöciek mintáját utánozzák. Ebbe a tömegbe sorolható a fenti darab is.

Az elõlapon a sárkányölõ Szent György lovagot látjuk S : GEORGIVS . EQVITVM .PATRONVS. (sanctus Georgius equitum patronus), vagyis Szent György a lovagok (illetve a harcoló katonák) védelmezõje körirattal. A lovas XVII. századi lovagöltözéket visel; páncél, acélsisak tollforgóval, a fegyvere lándzsa. A lovon rövid nyeregtakaró, díszes szíjazat. A ló mellsõ lábai elõtt, a háttérben sziklán térdeplõ Aja királyleány imádkozó alakja látszik, akit a Silena városát rettegésben tartó sárkány áldozatául sorsoltak ki, és akit a lovag nehéz küzdelemben, a sárkányt lándzsájával átszúrva megmentett. Az ábrázolás így az elsõ lovagi erényt, a nõ védelmét is jelzi. A hátlapon háborgó tengeren hánykolódó hajót látunk a benne alvó Krisztussal és két tanítvánnyal, a "kicsinyhitû"-ekkel IN TEMPESTATE . SECVRITAS, biztonság a veszedelemben körirattal. Az egyik tanítvány éppen ébreszti Jézust, a másik égnek emelt kezei jelzik az elsüllyedéstõl való félelmet. Az éremkép és a körirat Krisztus életébõl vett közismert jelenetre vonatkozik, melynek leírása a Bibliában Máté ev. 8. r. 23-27 és Márk ev. 4. r. 35-41 található. A két oldal együttesen biztonságot ígér a veszedelemben, az elõlappal érzékeltetve az életmentõ erõt.

Végezetül ismét Huszár Lajost idézve (Magyar Mûvészet, VIII. évf., 1932. 1-2. szám) "Bár mind amulettjellegûek, azért akad mûvészileg értékes és jelentõs darab is köztük. Jelentõségük igazi lényege azonban abban rejlik, hogy e Szent György-érmek a magyarországi emlékéremmûvészetnek legönállóbb, legeredetibb részét alkotják s vele elválaszthatatlanul egybe vannak kapcsolva. Amint a köztudatban minden XVI. századi biblikus érem ' Joachimsthaler' név alatt ismeretes, még ha esetleg nem is ott készült, hasonlóképpen minden Szent György a 'körmöci' gyüjtõnév alá van foglalva. Berta József "

Válasz:"- A fölsõ egy 1984-es (iszlám: 1404) évszámú (nem biztos, hogy 1984-es kiadású!) egyiptomi 10 "piaszter"-es. "Valutaértéke" megközelítõleg 6 Ft, ottani vásárlóértéke a csak a helyiek számára van: 2 db kenyér. A hátlapon a kairói Muhammed Ali mecset (más néven alabástrom mecset)látható.
- Az alsó pedig egy 1969-es (iszlám: 1388) évszámú (nem biztos, hogy 1969-es kiadású!) iraki 25 "fil"-es. 1/40-ed része egy iraki dínárnak, ma egy dínár úgy 10,5 Ft, így valutaértéke ....megközelítõleg 1/4 Ft, ottani vásárlóértékét nem ismerem. Maximus "

Válasz:" Római birodalom, katonacsászárok kora, M. Iulius Philippus (244-249) ezüst
antoninianus. Antiochiában verték. Az elõlapon a császár sugárkoronás, köpenyes mellképe balra, körben IMP M IVL PHILIPPVS AVG, azaz imperator Marcus Iulius Philippus augustus. A hátlapon Róma város istennõje balrafordulva ül, jobbkezében Victoriolát (kicsi Victoria szobrot), baljában sceptrumot (gömbös végû jogar), vagy lándzsát tart, alul kerek pajzs.
(Ezeket a fotón nem lehet tisztán kivenni, így nem tudok pontosabb meghatározást adni.) Körben ROMAE AETERNAE, az örök Rómának felirat olvasható. Berta József "

Válasz: "Római birodalom, Nagy Constantinus (307-337) kis bronzpénz (korabeli nevét nem ismerjük). Pénzverde: Cyzicus. A balranézõ sisakos mellkép a 324 novemberében alapított új fõváros Constantinopolis megszemélyesítõje. Erre utal a körirat is: CONSTAN-TINOPOLI. A hátlapon Victoria hajóorron (prora) áll, jobbjában lándzsát tart, baljával pajzsra támaszkodik. A hátlap Victoriája a Licinius flottáján 324. szeptember 18-án aratott chrysopolisi gyõzelmet ünnepli.
Ez az ábrázolás össze van kötve az elõlapi Constantinopolis megszemélyesítésével, az éremkép tehát az új fõvárost, mint a tengerek gyõztes úrnõjét mutatja be.Ilyen pénzeket nagy tömegben készítettek az új fõváros felavatásának (330. május 11.) emlékére a birodalom összes pénzverdéjében. Ezen a pénzen a hátlapon SMKS olvasható, azaz sacra moneta Kyzici (officina) 6. Az utolsó S nem betû, hanem görög betûszám (=6). A felirat jelentése: szent pénz Cyzicus 6. (mûhelyébõl) 331-334 közötti kibocsátás. (RIC. 92, LRBC. 1233)
Berta József "

Válasz:" Marokkó, IV. Mohamed (AH1276-1290) a mi idõszámításunk szerint 1859-1873
között uralkodó szultán 3 Falus értékû pénze. Nincs megadva a mérete, de 26-29 mm körülinek kell lennie.
Öntött bronzpénz, a hátlapon a vízszintes vonal alatt a kibocsátás hedzsra (hidzsra) idõszámítás szerinti évszáma 1284, vagyis 1867-ben készült a vonal feletti felirat szerint Marrakeshben.(C#166) Az elõlapon Dávid csillag, "Salamon pecsétje" látható, errõl az
érdeklõdõk bõvebben az alábbi helyen olvashatnak (angol nyelven):
http://islamiccoinsgroup.50g.com/assikka31/solomon.htm

A csillag az elsõ az összesen hét mágikus jel közül, amelyek a Salamon pecsétjét kiadják.
(Dawkins, J. Mc. G.: The Seal of Solomon. In: JRAS 1944. 145-150.)
Berta József "