A Magyar Nemzeti Bank 2007. május 18-án új, 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki Gyulai vár elnevezéssel. Ezzel a 2004-ben indított Magyar várak sorozat 4 tagúvá vált: a visegrádi, a diósgyőri valamint a munkácsi várak után az MNB Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavárát jeleníti meg törvényes fizetőeszközön. |
A Gyulai várat megjelenítő, 5000 forint névértékű érmét Gyulán bocsátotta ki a Magyar Nemzeti Bank. A Kiss György által tervezett emlékérme előlapján a téglavár sziluettje magasodik a várat körülvevő tó fölé, amit hullámvonal jelképez. Itt találhatók továbbá a kötelező éremképi elemek a "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" felirat, az "5000" értékjelzés, a "FORINT" felirat és a "2007" verési évszám illetve a "BP." verdejel. A hátlapon a Gyulai vár látható a vár melletti tóban tükröződő homlokzattal.
Az emlékpénz 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett. Az érméből összesen 8000 darab készül, ebből 4000 tükörfényes (proof) kivitelben.
A belső tornyos várat, melyet késő gótikus, pálcatagos ajtók, csúcsíves, csavartoszlopos ablakok díszítenek, a XV. században a Maróti család építtette. A család kihalásával visszaszállt a koronára a vár és az óriási uradalom. I. Ferdinánd idejében már királyi végvár, mely az 1566-os Szulejmán által vezetett hadjáratban jutott török kézre. Gyula jelentőségét mutatja, hogy a törökök a megszállás végéig ragaszkodtak a várhoz, és végül 129 éves uralom után adták fel. A XVIII. századra hadászati jelentőségét elveszítette, így ma is hazánk legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát tartalmazó épületeként tartjuk számon.
A vár termeiben ma történeti kiállítás található, valamint a vár egykori részét képező fürdő is látogatható.
Az ezüst emlékpénz megvásárolható a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén (Budapest VIII., Könyves Kálmán krt. 38.), valamint az MNB Látogatóközpontjában üzemelő érmeboltjában (Budapest V., Szabadság tér 8-9.). |
