Kukai Sándor: István király ezüstpénzei?
[Rovásírás honlap] Évekkel ezelőtt (1982-ben) Bakay Kornél: A MAGYAR ÁLLAMALAPÍTÁS c. műve olvasásakor tűnt fel a 97. oldalon 17. képjegyzékszámon "István király ezüstpénzei" feliratának eltérése, s az egyik kép rovásjelekhez való hasonlósága. A pontosítás kedvéért 1986-ban Gál Éva pécsi muzeológus a Magyar Nemzeti Múzeumból újabb fényképet hozott számomra István király ezüst obulusáról és közölte, hogy az előlaptól (STEPHANUS REX) lényegesen eltérő hátlap mintázatát a VERŐTŐ adja.(...) Elképzelhető, hogy Géza fejedelem verette őket. A pénzek STEPHANUS REX feliratai nem mondanak ellent, mert a keresztségben Géza is az István nevet kapta és a rex cím is megillette. (... )

A hónap pénze - április: II.Rákóczi György aranyforint
 [Numismatics, 2002-05-05] Arany dukát - 1650, N-B (Nagybánya). Előlap: GEO: RA. -D:G.P.TRA- Rákóczi György Isten kegyelméből Erdély fejedelme. II. Rákóczi György vértben, jobbra néző mellkép, kezében jogar. Hátlap: PAR REG HVN-DO.ET.SI:CO.1650- Magyarország Részeinek ura és a székelyek ispánja 1650. Huszár 538a

Magyar aranyforintok Regensburgban
[Élet és Tudomány, 1996. 38. szám] Tudományos szempontból is kimagasló értékű numizmatikai lelet került napvilágra 1996-ban a regensburgi ásatások során. A három agyagedényt a müncheni Staatliche Münzsammlungba szállították, ahol szakértő numizmatikusok láttak hozzá értékelésükhöz. A müncheni Tartományi Éremgyűjtemény igazgatója, Bernhard Overbeck professzor szerint két edény pontosan négyszáz darab aranypénzt tartalmazot, s néhány cseh és velencei leletet leszámítva kizárólag XIV. századi magyar aranyforintból állt. A leletben Károly Róbert (1308-1342), Nagy Lajos (1342-1382), Mária (1382-1385) és Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar uralkodók veretei szerepelnek. A kincslelet tudományos értékét az adja, hogy hasonló nagyságrendű aranypénzleletet ritkán találnak ásatásokon.

A hónap pénze - március: 1 Gulden 1858.01.01.
 [Numismatics, 2002-04-13] 1854. Február 23-án a Pénzügyminisztérium és a Jegybank között létrejött egyezmény a Jegybank hatáskörébe utalta a bankjegykibocsátást. Az összes, kényszerforgalommal felruházott állami kiadású bankjegyet a jegybank bevonta és új bankjegyeket bocsátott ki. Az első új kibocsátású bankjegy az 1854. Július 1-i 10 gulden volt.

Aranykincset találtak Caesareában
[Numismatics, 2002-03-25] Mintegy nyolcvan aranyéremből álló együttesre akadtak a földközi-tengerparti Caesareában egy park építése közben. Az érmeket 900 évvel ezelőtt, közvetlenül a keresztes hadjáratok megindítása előtt verték.

Báthori ezüstpénzei török földben
[Heti Válasz , 2002-03-08] Báthori István erdélyi fejedelem, lengyel király ezüstpénzeire bukkantak Törökországban egy ásatás során. A XVI. századból származó, 60 ezer darabos leletegyüttesre a Törökország délnyugati részén lévő Beçin városka középkori romjainak feltárásakor akadtak rá török régészek. A leletben lévő legkorábbi török érmék Nagy Szulejmántól (1520-1566), a legkésőbbiek I. Ahmedtől (1603-1617) származnak. A 60 ezer darabból 814 darab európai érme.

Új bankjegy kibocsátások - 2002 január
[Numismatics, 2002-03-11] Új rovatunkban havonta bemutatjuk a nagyvilágban megjelenő új bankjegyeket. Mostani cikkünkben a januárban megjelent új bahamai fél- ill. egy dollárosról, a kínai 10 és 50 yüan-osról, az india 20 rúpiásról és a namíbiai újra kiadott 10 dollárosról olvashatnak.

 [Numismatics, 2002-03-07] Az észak-Afrikában letelepedett főníciai kereskedők voltak az elsők akik pénzt vertek Karthagóban. Ez főként görög hatásra, görög típusú érmék megjelenését jelentette. Gyakori volt az állatábrázolás. A korai, művészileg is tökéletes, gyönyörű esztétikumú érmék szicíliai hatásra készültek. Szicíliát karthágó i.e. 410-ben foglalta el. A hátlapi ábrázolásokon igen gyakori volt a ló, az oroszlán ábrázolása. Ezek mellett gyakran megjelent a pálmafa is a hátlapon.

Peter Hatherley: Fémpénzek
 [Chemonet, 2002-02-04] Az antik és az új pénzérmék között azonban van egy alapvető különbség: a pénzérmék névértéke ma nem felel meg a fém értékének. Régen a hamisítás ellen úgy védekeztek, hogy nemesfémből verték a pénzt, de a gazdaság növekedése miatt nem tarthatták fenn ezt a szokást. Az érmék valódi értékéhez hosszú ideig ragaszkodtak. Az angol kormány 1797-ben rézből veretett egy- és kétpennys érméket, de a fém és a befektetett munka értékének, amely a méretben tükröződött, meg kellett felelnie a névértéknek. A pénzek olyan nagyok és nehezek lettek, hogy kocsikeréknek nevezték őket. Az ezüst csak 1947-ben tűnt el az angol pénzekből. Ekkor járt le a pénzverésben a nemesfémek kora.

 [Numismatics, 2002-02-04] Egyik kedves olvasónk könyv-gyűjteményének egy értékes és ritka darabját mutatjuk be. A könyv metszetekben rendkívül gazdag, az angol John Jacob Luck által íródott. 1620-ban adták ki. A mű bemutatja a kor uralkodóinak emlékvereteit, igen attraktív rézkarc illusztrációkkal. Kronológikus sorrendben mutatja be a kibocsátott érméket, medálokat. Ez a reneszánsz korabeli mű az egyik legkorábbi numizmatikával foglalkozó kiadvány.