A hónap pénze: I.Ulászló 1440-1444 aranyforint. Előlap: négyrészű címerpajzs, Árpád-sáv, Jafelló sas, litván címer, kettőskereszt. Hátlap: Szent László szembe áll, kétoldalt verdejegy: h-G Nagyszeben 1441-ből. Referencia: Pohl F 1-5

Jagelló Ulászló zűrzavaros időben került a trónra. Az ország északi részét Erzsébet, V.László anyja tartotta kezében, rajta keresztül Giskra veretett pénzeket a Felvidéken. Albert uralkodásának végén igen silány minőségű pénzeket veretett, ami Ulászló uralkodása alatt tovább folytatódott. A pénzverőkamarák zöme felett nem volt befolyása, jórészt Budán és Nagyszebenben tudott pént veretni. A pénzrontás hatására az aranyforint és a számítási forint értéke elvált egymástól. A pénzrontásban jelentős szerepe volt Erzsébet királynénak, aki a pénzlábat is megváltoztatta, továbbá csak a verdéhez köthető verdejegyek kerültek kiverésre, a kamaraispánok jele nem jelent meg a pénzeken. Nyilván a felelősséget akarták ezzel elhárítani. Ulászló ezt a problémát nem igyekezett orvosolni, országgyűlésen csak uralkodásának utolsó évében került napirendre a pénzverés kérdése. Hunyadi János javaslatára Ulászló megtiltotta, hogy a királyon kívűl bárki pénzt veressen az országban, törvényre emelték, hogy hűtlenséget követ el aki megszegi a pénzverési szabályokat. Viszzaállították az 1439 óta elvált aranyforint-számítási forint értékrendszert, ismét egy aranyforint 100 denárt, illetve 200 obolust ért. Az 1444-es várnai csatavesztés, és az uralkodó halála következtében ismét zavaros idők következtek.