A hónap pénze: Krassó-Szörény vármegye: Dognácska- bányapénz 19.század eleje. Előlap: Baltérdén térdelő bányász, könyörgő kézmozdulattal balra. Alatta nagy D betű, mellette két pont. Hátlap: két keresztbe tett kalapács alatt nagy K, mellette két pont. Pereme körülfutó szálra fűzött köröcskékkel van díszítve. Refencia: Gohl 180, Montenuovo 1581

Dognácska már a római kor óta lakott volt, a rómaiak már ekkor bányásztak itt. A magyarok folytatták a bányászatot, erről 1358-ban keltezett dokumentum is említést tesz. A török időkben szünetelt a bányászat, 1722-ben indult újra. Ettől kezdve egészen a 19.század végéig folyt az arany, ezüst, réz, ólom és cink bányászata. A bányapénz keletkezéséről két változat ismert. Az első a külső peremdísz amely az 1800-1817 közötti osztrák rézpénzek külső peremdíszítésével azonos. Az 1812-es és 1816-os O verdejelű krassói rézpénzek is ilyen peremmel rendelkeznek. Ezeket a bécsi kamara révén kapta meg a csiklovai verde ahol verték a rézpénzeket. Ilyen peremező vasak korábban Csiklován nem fordultak elő. Az első verzió szerint ekkor készültek a bogsáni, dognácskai, moldovai, oravicai, resicabányai és szászkabányai bányapénzek. A másik verzió szerint az 1850-es években készültek miután az osztrák vasút átvette a bányákat. A környék el volt látva nyersanyaggal, a verdék pedig felszereltek voltak abban az időben mikor jelentős volt a papírpénz devalvációja /1810-es évektől kezdődően/, ráadásul a bizalom sokkal nagyobb volt a fémpénz iránt.