A hónap pénze: Szapolyai János /1526-1540/ tábori tallér 1562 Előlap: IERV szalagon, alatta hajlított oldalú pajzsban balra néző Szapolyai - farkas. Mellette fent félhold és hatágú csillag, lent 1562. Hátlap: egylapú Referencia: CNH-, HE 52a

Szapolyai János pénzverése: Szapolyai János egy igen változatos korban, a mohácsi vészt követő bizonytalan gazdasági helyzetben, politikailag pedig a kettős királyság idején -I.Ferdinánddal párhuzamosan- uralkodott. Az ország helyzete rendkívűl bizonytalan volt, nagyrész a súlyos mértéket öltő pénzhamisításnak is köszönhetően. A Felvidéken, de Erdélyben is számos főúr, várkapitány veretett hamis pénzt, a hivatalos 8 lat /500-as finomság/ helyett 1 lat ezüstöt felhasználva. Ezek nagyon silány, elnagyolt éremképű hamisítványok voltak. A hamisítás főként Szapolyai pénzeire terjedt ki, a vele egy időben uralkodó I.Ferdinánd denárjait jóval kisebb mértékben hamisították. A Szapolyai-féle denárok így idővel devalválódtak a Ferdinánd-féle körmöci veretekkel szemben. Az átváltási arány 1529-ben a következő volt: 100 Ferdinánd denárért 114 Szapolyai denárt adtak. Johann Fux Brassó krónikása 1530-ban említi, hogy a bizalom úgy megrendült, hogy a nép csak Mátyás király /1458-1490/ pénzeit volt hajlandó elfogadni. A császári propaganda is folyamatosan gyengítette a bizalmat a Szapolyai denárok iránt, álhírek terjesztésével, el nem fogadási rendelettel. A fenti okoknak is köszönhetően többször változott Szapolyai pénzverése amit három különböző korszakra lehet bontani. Első korszak: ez volt a legtermékenyebb, 1527-1530 között tartott. Jánost 1526-ban koronázták meg, pénzverés nevére 1527-ben indult meg. Ebben az évben még II.Lajos nevére is vertek C-liliom és K-T verdejegyű denárokat. Az első korszak tipikus verete az előlapi négyrészű címerben található Szapolyai-címerrel /farkas/ ellátott denárok. A legnagyobb és legváltozatosabb kibocsátás az 1527. évi volt. Ebben az időben már jelentős volt a hamisítás, ez ellen Szapolyai igyekezett fellépni. Az 1530-as országgyűlésen több rendeletet is hozott. Az egyik végzés elrendelte, hogy a király engedélye nélkül senki pénzt nem verethet. Ezt fej-, és jószágvesztéssel büntették. Egy másik rendelet rögzítette, hogy mindenki köteles elfogadni a királyi vereteket. Emellett megváltozott a finomság és az éremkép is. Ez pedig a második korszak eljövetelét jelentette. Ez az 1530-1533 közötti időszakot öleli fel. Az éremképből ekkorra eltűnik a szívpajzs, az eddigi 8 latos vereteket 10 latos /650-es finomság/ veretek váltják fel. A nehéz gazdasági helyzet miatt csak kevesebb jó minőségű denárt tudtak verni, ezek jóval ritkábban fordulnak elő mint az első korszak érméi. Gazdaságilag sem érte meg ebben az időszakban jó ezüstöt verni, 1533-1537 között emiatt nem is folyt aprópénzverés. Ezek a beavatkozások sem segítettek a helyzet javulásában, ugyanis a hamispénz verés zavartalanul folyt tovább. A harmadik korszak 1537-1540 közötti időszakából a denárok címere új elemmel bővült, mégpedig a koronával, a verdejegy pedig C-G volt. Ezen időszakban Szapolyai igen jó kapcsolatot ápolt Wilhelm bajor herceggel, minek kapcsán a bajorok érdeklődtek, majd fontos szerepet játszottak az erdélyi bányák kiaknázásában 1536-tól. Valószínűleg ennek köszönhetően a harmadik időszak koronás denárjait C-G verdejeggyel Kolozsvárott verték nem pedig a Szapolyai seregei által feldúlt Kassán.